A VIP jegykiadó előtt kanyargózó sornak köszönhetően csak a Beatrice-re értem a nagyszínpadhoz, és igen kellemes meglepetést nyújtott a zenekar, és maga a “Nemzet Csótánya” is. Kifejezetten jó volt a hangzás – ez az egész fesztivál alatt jellemezte a hegyaljás színpadokat – és kissé aggódtam, hogy a korosodó rocker majd szánalmas lesz, ahogy ugrabugrál, de egyáltalán nem ez történt. Remek, hangulatos koncertet adtak, megtöltötték a nagyszínpad előtti teret rögtön az első nap.
A fesztivál szervezői nagyon ügyesen rögtön az első napon bevetették a hazai nagyágyúkat, és ennek köszönhetően már szerdán annyi ember volt bent a fesztiválon, mint még soha. A Kispált csak a távolból figyeltem, játszottak régi számokat is, jó volt, hogy variáltak rajtuk kicsit, de a parázsló tűz csak nem akar fellobbani bennük. Most nem volt bántó, csak langyos volt. 10 évvel ezelőtt, mikor még az Almássy Szabadidő Központban adtak koncerteket, szét robbantak az energiától. Mostanában Lovasi ezt az erőt átmenti a Kiscsillagba..
Rövid szünet után következett a Tankcsapda. Tavaly sokat fanyalogtam, hogy mennyira cinkesek a kötőszövegek, borzasztóan pontatlan az ének, stb. Idén jelentősen összeszedettebb volt Lukács, aki láthatóan felszabadultan ünnepelte a Loki 2-0 arányú győzelmét (még nem sejtette, h a Debrecen napokkal később a magyar Szuperkupát is begyűjti) és a zenekar két évtizedes fennállását. Külön ki kell emelnem a Jönnek a férgek című dal újra alkotását, modern, mai tankcsapdás dalt gyúrtak belőle. Mindenesetre újmagyarul szólva az idei Tankcsapda koncert menő volt.
Sajnos nem tudtam végignézni a TCS-t, mert a DeWalt sátorban már dübörgött a Watch My Dying, mint azt a beharangozóban is írtam, egy gitárral. A hiányzó gitárt samplerrel pótolták Gaobrék, és jól tették. Ez a WMD volt az eddigi legjobb WMD. Az elektronikus alap miatt sokkal egyedibb, modernebb lett a hangzás, én azt tanácsolom nekik, hogy ne keressenek új gitárost, inkább egy samplerest, mert ha ezt a vonalat folytatják, akkor nemzetközi viszonylatban is eredeti, minőségi zenét csinálnak. A hangzás is disznó volt, szólt, röfögött rendesen, és egyáltalán, profi volt az összkép. A koncert második felében játszottak néhány számot a most megjelent Moebiusról, az egyik szám különösen tetszett, meg kell szereznem a lemezt mindenképpen.
Nyugdíjas fesztiválkrónikás ekkor már teletankolt zenével, ezért nem is kerestem újabb zajforrást, hanem lefeküdtem, hogy erőt gyűjtsek a következő napok remek bulijaihoz.
Ps: képek hamarosan
Simán szerezd be..az év hazai lemeze:) én azt bánom csak h nem láttam őket ..Efotton voltam és ide nem jött a WMD.